Új lendületet kapott a 21 ország orvosainak és kutatóinak együttműködésével megalakult Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia, amely magyar kezdeményezésre indult 2020-ban, és amelynek megálmodója Prof. Dr. Kásler Miklós volt. Június 14-én és 15-én Budapesten nemzetközi konferencia keretében egyeztették a tagországok a közös munka legfontosabb célkitűzéseit és aktualitásait. Az Onkológiai Akadémia hiánypótló tevékenységeiről, megalapításának fontosságáról Prof. Dr. Kásler Miklós az Első kézből videóinterjú-sorozat legújabb adásában beszélt.
A professzor beszámolt arról, hogy a második világháború után az onkológia eltérő irányban fejlődött Európa keleti, illetve nyugati részén. Ennek oka az volt, hogy mások voltak a szervezési, finanszírozási lehetőségek, más volt a szemlélet, a tradíció. Felmerült azonban az igény, hogy egész Európára vonatkozóan legyen egy hasonló, homogén, egymással harmóniában dolgozni tudó egységekből álló ellátórendszer, rákregiszter, nemzeti rákkontroll program. Harmonizáljanak egymással a szűrési, diagnosztikai és terápiás rendszerek és az orvostudományi kísérletek is.
„A magyar kormány fogadta el ezt a gondolatot – mondta a professzor –, mert lényegesnek ítélte meg az onkológia helyzetét, és mint ahogy nagyon sok vonatkozásban, ahol lehetősége van a magyar kormánynak az emberéletet védeni, ott lép, és ez az onkológia esetében is így volt 2019-ben.”
Elmondása szerint 2020-ban 21 ország miniszterének, államtitkárának az aláírásával indult el az Onkológiai Akadémia, amely nyugaton és keleten is rendkívül jelentősnek tartott és üdvözölt együttműködéssé vált. Rendkívül sikeres volt az első két év, utána a pandémia sajnos mindent visszafogott. „A jelenlegi helyzet azonban lehetőséget kínált arra, hogy ott lehessen folytatni, ahol abbahagytuk. A lehetőséget az teremtette meg, hogy 2018 előtt a magyar onkológia olyan fejlettségi szintet ért el, amelyik Európában bármelyik rendszerrel összevethető volt” – tette hozzá.
A professzor kiemelte a nemzeti rákregiszterek létrehozásának és az adatok nemzetközi cseréjének fontosságát. Mint mondta, azért nagyon lényeges egy egységes európai rákregiszter kialakítása, mert „a megbetegedések és a halálozások száma, tehát a morbiditás és a mortalitás határozzák meg, hogy megfelelő-e a megelőzési, a szűrési rendszer, milyen struktúrát kell kiépíteni, milyen kapacitásokra van szükség.”
Prof. Dr. Kásler Miklós szavai szerint a mostani kongresszuson Ulrik Ringborg professzor, a Karolinska Institutet Egyetemi Kórház Onkológiai Centrumának igazgatója, Nyugat-Európa legnívósabb akadémiájának vezetője, a Nobel-díj Bizottság egykori tagja hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európában is diszpergált az onkológia, szükség van a koncentrációra, és ugyanez a helyzet Kelet- és Közép-Európában is. Ha ez a folyamat elindul, a legkedvezőbb az lenne, ha minden ország egymással harmonizálva, bizonyos feltételek irányában fejlesztené a saját rendszerét.
Hangsúlyozta, nagyon komolyan kell venni azt a konferencián is elhangzott és nemzetközi konszenzuson alapuló megdöbbentő adatot, hogy feltehetően változás nélkül 2050-re minden olyan ember, aki a 65. életévét megéri, valamilyen daganatos betegségben fog szenvedni.
„Az első magyar onkológiai statisztikát 1905-ben Dollinger Gyula professzor úr állította össze, amely kimutatta, hogy a háromszor nagyobb Magyar Királyság területén akkor évente ötezer ember halt meg rákban. Az egyharmadára csonkított országban jelen pillanatban körülbelül évi 33-34 ezer rák által elveszített embert rögzít a nagyon pontos magyar rákregiszter, de ez a tendencia a világon mindenütt így van. A rákbetegség nem egyetlen egy betegség, hanem csak a szövettani eredményeket figyelembe véve legalább 250 féle lehet. Más a biológiai tulajdonság, a helybeli terjedési képesség, az áttétképző hajlam, stb. Tehát a rákmegbetegedésnek soha nem lesz egyetlen egy gyógyszere. Nagyon nagy kérdés, hogy a rákbetegségek döntő többségét, mondjuk 90-95 százalékát minden stádiumban meg lehet-e majd gyógyítani és bármikor a jövőben. Az onkológia rapidan fejlődik, minden öt évben megduplázódik az ismeretanyag. De ez egy élő és akut probléma, és mondhatom azt, hogy a magyar kormány a 21 együttműködő ország felé nyitott egy rendkívül összetett betegség kezelésének a javítása érdekében.”
Prof. Dr. Kásler Miklós a rákbetegségek kialakulásával kapcsolatban külön kiemelte a megelőzés fontosságát. Mint elmondta, a rák kialakulásának hátterében sok száz vagy sok ezer kémiai, fizikai, biológiai és anyagcserezavar lehet, külső és belső okai lehetnek, és ha ezeket tudjuk csökkenteni, akkor kevesebb ember betegszik meg.
A szűrővizsgálatok szükségességéről elmondta, a szűrés a rákellenes küzdelem legeredményesebb része. „Nagyon lényeges hangsúlyozni, hogy megadott életkorú és megadott körülmények között élő, tünet- és panaszmentes emberek vizsgálatáról van szó, abból a célból, hogy olyan korai stádiumban ismerjük fel a daganatot, amikor nagyon nagy valószínűséggel teljesen gyógyítható. Egy kezdődő hangszalagrák esetében például akár a besugárzás, akár a lézerműtét, akár a klasszikus sebészi műtét a betegséget 95-96 százalékban véglegesen meggyógyítja. De ha már a negyedik stádiumba jutott a beteg, akkor 100 emberből már csak 25-nek van gyógyulási esélye. Tehát ennyire lényeges a szűrés és a korai diagnosztika. És ennyire lényeges a táplálkozás, az egészséges életmód és a stressz kerülése is.”
